[ Pobierz całość w formacie PDF ]

 Mindenképpen.
 Na látja!  Ezzel Maud beszállt az autóba a fiatalember mellé.
 Miss Stemberg!  mondta Heinz dorgáló hangsúllyal.
A lány nevetve pillantott rá.
 Amiatt aggódik, hogy apám újabb bírósági tárgyalást tart?
 Tud róla?
 Igen, és azt is tudom, hogy többé nem tesztpilóta. Nagyon rossz volt
magához az apám?
Heinz lassan kigurult a csarnokból a pályára.
 Nem, éppen ellenkezQleg. Rendkívül nagyvonalú volt, pedig igencsak
felingereltem. Még mindig nem tértem magamhoz. Tudja, hogy az édesapja
osztályvezetQi állást ajánlott nekem Philadelphiában?
 Tudom. Éppen azért jöttem ide, hogy elbúcsúzzam magától. Örül, hogy
nem kell többé bejáratással foglalkoznia?
 Örömömben dalra fakadnék, ha valójában nem büntetésbQl helyeztek
volna át. Az volt a cél, hogy eltqnjek az Ön szeme elQl. Önnek talán ez semmit
nem jelent, Miss Stemberg, nekem annál többet.
A lány mélyet lélegzett.
 Nekem is sokat jelent.
Egy ideig szótlanul néztek egymás szemébe, aztán Heinz elfordult, mert az
útra is figyelnie kellett.
 Szörnyq ígéretet tett apámnak, tudja?  kérdezte a lány szemrehányóan.
 Igen, mert semmi reményem nem lehetett. Csak utána jutott a
tudomásomra az, ami megakadályozhatott volna abban, hogy a
becsületszavamat adjam.
 Mit tudott meg?
 Megmondhatom?
 Mondja csak!
 Az, Miss Maud, hogy& nem vagyok közömbös önnek.
 Nem tudta ezt már régóta, Mr. Rutland?
 Nem mertem remélni. Azt hittem, csupán pillanatnyi hangulata indította
arra, hogy kedves legyen hozzám.
 Nem vagyok hangulatember.
 Most már tudom& és csodálatosnak tartom  mondta Heinz fojtott
hangon.
 Nem fog elfelejteni Philadelphiában?
 Bárhol legyek is, önt soha nem tudnám elfelejteni.
 Ennek örülök. Menjen nyugodtan Philadelphiába, és ne gondolja, hogy
büntetésbQl helyezték át. EllenkezQleg, apámnak komoly tervei vannak
magával. Bízzon benne, ahogyan én is bízom. Csak játssza a harapós medvét,
de soha nem csinálna olyat, amivel boldogtalanná tenne.
 Attól boldogtalan lenne, ha az édesapja közénk állna?
A lány határozottan bólintott.
 Miss Maud, ha tudná, mi játszódik le bennem!
 Nagyon jól tudom. Most pedig vigyen vissza a csarnokba, kérem. Haza
akarok menni. Apámnak látnia kell, hogy okosan viselkedem.
Heinz engedelmesen visszakanyarodott. A csarnokban kiugrott a kocsiból,
és kisegítette a lányt. Egy pillanatig mélyen egymás szemébe néztek, aztán a
fiatalember sóhajtva elengedte Maud kezét, és hátralépett.
 Isten áldja, Miss Maud!  mondta kicsit rekedten.
 Mr. Rutland, még látjuk egymást. Búcsúzóul valamit szeretnék elárulni
magának. Apám csupán próbára akar bennünket tenni. Mi pedig kiálljuk,
igaz?
 De hát& szavamat adtam, hogy soha nem fogom megkérni a kezét.
A lány szája édes mosolyra húzódott.
 Rosszat gondolna rólam, ha& azt akarom mondani, hogy& Hát nem érti?
Heinz megragadta a lány kezét.
 Miss Maud, kedves Miss Maud, jól értettem, hogy képes lenne& .
A lány bólintott, aztán kiszabadította a kezét, és akara- tosan hátravetette a
fejét.
 Ha nem marad más választásunk, akkor megteszem. Ha apám nem
akarja, hogy így legyen, akkor neki magának kell megtennie. De emiatt
egyelQre nem kell aggódnunk. Én egészen nyugodt vagyok, maga is legyen az.
Viszontlátásra!
 Viszontlátásra, és köszönöm, szívbQl köszönöm ennek az órának a
boldogságát.
Heinz sugárzó arccal nézett a lány után. Szeme rátapadt a kecses alakra,
vágyakozva várta, hogy még egyszer visszaforduljon feléje. Maud meg is tette,
s a távolból búcsút intett neki.
A fiatalember fergeteges tempóban száguldott a tesztpályán. Valamit
tennie kellett, hogy lecsillapítsa a lelkében tomboló vihart.
Kis idQ múlva Mr. Stemberg lépett be a csarnokba, és intett Heinznek, hogy
menjen oda hozzá.
 Nézni is rossz, ahogy száguldozik, Rutland. Az ember azt hihetné, maga
az ördög.
Heinz boldogan csillogó szemmel nézett vissza rá.
 Dehogy, Mr. Stemberg, inkább angyal vagyok. A legszívesebben
repülnék.
 Igazán? LehetQleg ne az én autómmal tegye. Járt itt a lányom?
 Igen, Mr. Stemberg. Mentünk egy kört, de egészen lassan vezettem.
 Nos, holnap már nem kell bejönnie. Készüljön fel a philadelphiai
költözésre! Holnapután reggel álljon készen az indulásra.
Az öregúr intett, aztán elballagott. Heinz egy ideig követte a tekintetével.
 Akár a király, aki végiglépdel a birodalmán, és én vagyok az utolsó
szolgája. De a király lányát szeretem, és Q is szeret engem.
VIII.
Traude Karsten november elsején lépett senora Guarda szolgálatába. A
szállodában abba a szobába költözött, amelyben addig Schwind kisasszony
lakott. Még kissé bizonytalanul, de jószándéktól vezérelve látta el a munkáját.
Este felolvasott a senorénak. Az idQs hölgy elégedetten hallgatta a lágy,
kifejezQ hangot.
 Mára elég lesz, kedves gyermekem. ElQre örülök a következQ
felolvasásnak. Élvezet magát hallgatni.
 Ennek Qszintén örülök, senora.
 Egyébként még meg sem kérdeztem, hogyan jött ki a rokonaival. Rossz
helyzetben volt?
 Könnyqnek nem mondhatnám. Miután állást vállaltam önnél, [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]

  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • pumaaa.xlx.pl